A Felfedezõk Társaságát 1598-ban alapította meg Cameron MacCormick, és már majdnem egy évtizede, hogy tagjai a régészeti kutatások és felfedezések élvonalában tevékenykednek. Kiásták néhány syrneth város helyét, sikerült leírniuk legalább ötszáz egyedi tárgyi leletet, és övék Théa legnagyobb térképtára. A tagok nyíltan vállalják kapcsolatukat a Társasággal, ezüst gyûrûkön és tûkön büszkén viselik a mágneses kompasz ábráját. A Társaság magával ragadta a közvélemény képzeletét, hírneve még a Rózsa és Kereszt lovagjainak hírével is versenyre kel. Számos színdarab és kisebb írás született, melyekben a Társaság tagjai a fõszereplõk. MacCormick azért alapította a Társaságot, hogy elvegye a "turkálók", vagyis a Syrneth városokat fosztogató, az ellopott leleteket jó pénzért a nemeseknek eladó emberek kedvét. A Társaság a leletek eladásánál sokkal fontosabbnak tartja, hogy leírjon és megvizsgáljon a lelõhelyekrõl elõkerülõ minden egyes dolgot. A Társaság tagjainak viseletét, a hosszú, nehéz bõrkabátot gyakran "turkabátnak" nevezik, bár a tagok nem repesnek az örömtõl a megnevezés hallatán. Különös módon a Felfedezõk Társaságának legnagyobb ellenfele a vaticinus egyház. A Harmadik Próféta kárhozatosnak nevezte a syrneth romok feltárását, és azt mondta, hogy aki ezzel foglalatoskodik, az elveszejtheti a lelkét. Bár néhány bíboros a Társaság védelmére kelt, az Egyház tapodtat sem hajlandó engedni az álláspontjából, miszerint: "az efféle tevékenység eretnekség, és szükség esetén halállal is büntethetõ." A Társaság fõhadiszállása jelenleg az avaloni Carleon városában (MacCormick lakhelyén) található. Helyi központok vannak Montaigne-ben, Veserben és az eiseni Freiburg városában. A tagoknak vendégül kell látnia minden olyan társukat, aki ezt kéri tõlük (szükség esetén menedéket is, ha az Egyház képviselõi miatt erre kényszerül).